Kezes, lábas: egy új találmány a futást segíti, pedig kézben kell fogni
Egy új német sporteszköz – elsősorban a hobbifutók körében – javíthatja a teljesítményt, közvetetten az egészséget is.
Egy új német sporteszköz – elsősorban a hobbifutók körében – javíthatja a teljesítményt, közvetetten az egészséget is.
Miután egy éve elmaradt az influenza, az idei szezonban ellene és mellette is szólnak érvek. Külföldön már vannak figyelmeztető jelek is.
Csak észre kell venni, amit más nem – gondolhatnánk az idei kémiai Nobel-díjjal kapcsolatban, de az idevezető úton azért vannak kátyúk.
Baktériumölő vírusokkal (bakteriofágokkal) kombinált antibiotikumok adhatnak reményt a jövőben súlyos betegségek gyógyítására.
A mezőgazdasági támogatások 90 százaléka káros a környezetre és az emberek egészségére – állítja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése.
A nemváltoztatás orvosi vonatkozásairól orvosoknak kell dönteniük, nem pedig a bíróságnak. Ez a lényege annak, hogy a londoni fellebbviteli bíróság szeptember közepén megváltoztatott egy nagy feltűnést keltő decemberi ítéletet.
A WHO most először hagyott jóvá maláriaoltást. A gyógyszerekkel és a szúnyoghálókkal együtt ez afrikai gyerekek tömegeit mentheti meg.
Nem biztos, hogy betonnal vagy aszfalttal kell egyben tartani az utak fő alkotóelemét, a kőzúzalékot. Svájci kutatók azzal kísérleteznek, hogy a közönséges kötözőspárgához hasonló fonallal adják meg az út szilárdságát.
Bár úgy tűnhet, hogy a távmunka kiválthatja az irodait, amerikai kutatók fenntartásokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban.
A fájdalomcsillapításban is komoly szerepük van a friss Nobel-díjasok felfedezéseinek.
Nekem már az felborzolta az idegeimet, amikor először bedobták – méretes gumicsontként – a közbeszédbe, hogy Karikó Katinak Nobel-díjat kellene kapnia. Hát emberek, azt nem közfelkiáltásra adják! Vélemény.
Az mRNS-oltásra nyomban a díj kihirdetése után is rákérdeztek. Stockholmban kitérő választ adnak és türelmet kérnek. Lapszemle.
Sokan panaszkodnak arra, hogy nagyon elfoglaltak, több „énidőt” szeretnének. Igazuk van, ugyanis tudományosan igazolt, hogy a saját elképzelés szerint eltölthető órák hiánya nagyobb stresszhez vezet, és csökkenti a szubjektív jóllétet. Kérdés viszont, mi a helyzet a sok szabadidővel.
Ebben a kérdésben nagyon nem egyszerű, de tegyük most félre azt, hogy magyarok vagyunk, mint Karikó Katalin. Nézzük egyszerűen csak a Nobel-díj alapítójának kívánságát, illetve az mRNS technológiát.
A költöző madarak viselkedésének jobb megismerése a kutatók szerint hozzásegíthet a repülés korlátainak megértéséhez.
Gátszakadás, házomlás: a müográf nevű szerkezet már előre sokat elmond ezekről. Egyik megalkotója Oláh László, a Tokiói Egyetem Földrengéskutató Intézetének tudományos munkatársa. Öt éve él a Tokió–Budapest–Tiszaroff háromszögben. Új sorozatunkban külföldön élő magyar kutatókat, alkotókat mutatunk be.
Legfeljebb hárman osztozhatnak a díjon, de az mRNS-oltás (mint például „a Pfizer“) fejlesztésében évtizedeken át jóval többen szereztek érdemeket.
Stílszerűen a csokoládégyártásáról híres Svájcban dolgozták ki a laborcsokoládé (pontosabban -kakaó) receptjét.
A magas koleszterinszint csökkentésének új módszerét hagyta jóvá a közelmúltban az Egyesült Királyság Egészségügyi Szolgálata (NHS).
Egyre idősebb korban érkeznek a Nobel-díjak, de a bizottságnak több oka lehet, hogy várjon a nagy tudományos teljesítmények elismerésével. Az esélylatolgatásban szempont az is, hogy eddig ritkán díjaztak nőket és védőoltás-kutatásokat.